2015. február 1., vasárnap

Hetedik rész

Louis Tomlinson

Szomorúan vettem észre, Eleanor, egyre jobban távolodik tőlem, pedig semmi okot nem adtam rá. Lehet a rajongók miatt? Igaz, azt mondta, nem szakítana velem miattuk, de ha az egyik, nagyon megbántaná, valószínűleg elhagyna.
- El, nem kérsz egy fagyit?- kérdeztem tőle, mikor megláttam egy fagylaltos boltot. Ránézett az épületre, felcsillantak szemei, de csak nemmel intett a fejével. Összeráncoltam a szemöldökömet, majd megfogtam gyönyörű kezét, és magammal vittem. Tudom, hogy szeretne enni, imádja az édességeket, és sosem mondana nekik nemet. Mostanában eléggé félti az alakját, nem eszik sokat, és ez kezd megijeszteni. –El, válassz, annyit, amennyit akarsz, és ne tartson vissza az a gondolat, hogy a főnököd, vagy bárki, - aki megmondja a véleményét az alakodról, - szerint ebben túl sok a kalória. Kicsim, csodás vagy! Egyszerűen gyönyörű vagy, és ezt nem csak úgy mondom! Kérlek, a szívedre hallgass, és ne az eszedre, az mindig elbizonytalanít, rendben? – nyúltam arcához, és eltűrtem egy kósza tincset a szeme elől. Megpusziltam homlokát, majd megértve a szónoklatomat, 3 gombócot is kért, én pedig mosolyogva néztem, ahogyan elfogyasztja, a gyümölcs ízű, színes gombócokat.
- Te milyet eszel? – kukkantott át az enyémre.
- Karamellásat, citromosat, és mentolosat. Kérsz?- nyújtottam felé, mire szégyenlősen belenyalt, és megízlelte. Édes volt, ahogy nem merte bevallani, hogy finom volt.
Hazafelé, még az Ő kedvéért, bementünk egy bevásárlóközpontba, azon belül egy fehérnemű boltba, és már a neve láttán nyeltem egy nagyot. Victoria Secret’s.
- Hé, El, mit szeretnél itt? – kérdeztem Őt, de Ő csak átvett egy szatyrot a pénztárnál és már el is hagytuk a boltot. Eleanor elég titokzatos volt egész végig, és fogadni mernék rá, hogy a zacskóban lévő dolgok miatt. Biztos, hogy valami szexis fehérnemű van benne.
- Louis, este el kell mennem! Még az étteremben kaptam egy üzenetet, hogy ma van lapzárás, és muszáj bemennem a stúdióba. Ezért is kellett bemennünk a cuccokért. Nem haragszol? – nézett rám, én pedig elszomorodtam. Reméltem, hogy miattam vette őket, de gondolhattam volna, hogy a fotózásaihoz kellenek majd. –Ha gondolod, velem jöhetnél! Én agyon örülnék neki, és akkor jobban is menne a munka. – magyarázta, mire azonnal bólintottam. Ki az a hülye, aki ne nézné meg barátnőjét, miközben modellt áll? Én biztos nem, és különben is, ha bármi gond lesz, vagy ha rá akarják beszélni valamire, én megvédem Őt.

A fotózásra érve, azonnal letámadták Hercegnőmet, én pedig bevonultam hátra, és néztem az előkészületeket. Mikor El kivonult egy köntösben, nagyot nyeltem. Már alig vártam, hogy levegye és láthassam Őt. Beállt egy pózba, majd hirtelen ledobta magáról a köntöst, de nem arra számítottam, ami ott van. Egy csipkés melltartó, és egy hozzávaló bugyi volt rajta, amitől tátott szájjal figyeltem, minden egyes mozdulatát. Pár perc múlva megdicsérték, majd végzett is. Még mindig nyál csorgatva vártam rá, majd megjelent és egy csókot leheltem ajkaira.
- El, gyere még egy picit, kérlek!- szólalt, meg a fotós, majd bocsánatkérően, ment el. A beszélgetés elég hosszú volt, de mindenkin öröm látszódott, kivéve az én Szépségemen.
- Hollywoodba kell mennünk divatbemutatóra, majd Sydney-be. Lou, én sajnálom, muszáj mennem. Remélem, megérted! – jött oda hozzám, elszomorodtam, de egy percig sem jutott eszembe, hogy haragudjak rá, vagy megmondjam neki, nem mehet.
- Ez a munkád, még jó, hogy megértem.
- Akkor mi a baj? Olyan szomorú vagy.
- Az egyik, hogy sajnos nem tudok veled menni, turnézunk, pedig hidd el, hogy megnéznélek. A másik pedig, hogy sajnálom, hogy nem csak én láttam rajtad ezeket. Azt reméltem, majd meglepsz velük. De be kell, valljam, így is csodálatos vagy, és nem gondoltam volna, hogy ilyen merész ruhadarabokat is kész vagy felvenni. Annyira szeretlek!

- Én is szeretlek! – nevetett. – Az ajánlatodat meg még meggondolom. Talán megkérem Őket, hadd legyenek az enyémek. Na, mit gondolsz?- csak hatalmas szemekkel bólintottam, és már mocskos gondolatok jártak a fejemben, arról, hogy ebbe fog feszíteni lőttem, hogy levehetem őket róla, és, hogy milyen kibaszott jól néz ki bennük.